Aki gyerekként élte meg a nyolcvanas éveket Magyarországon, az tudja, hogy mennyire menő volt, aki ilyennel jelent meg a suliban. Volt idő, mikor ezzel a játékkal lehetett a legnagyobbat villantani az osztályteremben. Valakinek a mi osztályunkban is volt egy, de már nem emlékszem ki volt az a szerencsés. Nekem majdnem harminc évet kellett várnom, hogy saját példányom legyen. :) Persze volt nekünk is kvarcjátékunk, de nem a Western Bar.

Ez a játék a nosztalgia faktor miatt azok körében is népszerű, akik nem gyűjtik a kvarcjátékokat. Éppen ezért, ha egy szép állapotú darabot hirdetnek sértetlen zárópöcökkel és meglévő elemfedéllel, az elég hamar gazdát cserél, méghozzá nem is olcsón. Sokáig nem is tudtam rávenni magam, hogy annyi pénzt költsek egy játékra, amiből két másikat tudok venni. Most azonban úgy alakult, hogy régóta nem vásároltam már, így kéthavi zsebpénz is rendelkezésemre állt, mikor megláttam a hirdetést. Egy másik Casioval (SL Bankman) együtt árulták, kizárólag egyben a kettőt. Két napi vívódás és netes kutakodás után meggyőztem magam, hogy az SL Bankman is remek játék, sőt, a kettő együtt kihagyhatatlan vétel. :) Ezután egyeztettem a tulajjal helyszínt és időpontot. Kipróbáltam mindkét darabot, kicsit alkudtam az árból, kifizettem és boldogan haza hajtottam.

Otthon aztán nekiültem, hogy közelebbről is megismerkedjem velük. A Western Bar játékmenete elég viccesre sikeredett. A részeges seriffet irányítjuk, akinek az a hobbija, hogy szétlövi a korsókat és tányérokat az ivóban, a többi vendég legnagyobb "örömére". Minden eltalált tárgy után tíz pontot kapunk. Ha egyszerre többet lövünk el, akkor ötvenet. Ritkán sikerül, hogy hármat is eltalálunk egy lövéssel, ekkor egy extra palackot szervíroz elénk a csapos, amit szétlőve még több ponthoz jutunk. Ha túl közel lövöldözünk a többi vendéghez, akkor ők nemtetszésük kifejezéseként az első kezükbe eső tárgyat hozzánk vágják (almát és hamutartót). Ha eltalálnak, egy életünk ugrott. Mikor a hangulat a tetőfokára hágott, akkor egyszer csak beállít, a kocsma falára is kiplakátolt (Wanted 25000$), helyi rossz arcú figura.

Mindegy mennyit ittunk eddig, vele meg kell küzdenünk. A vendégek elbújnak, mi is egy asztal mögé guggolunk. Ha jókor ugrunk elő, akkor eltaláljuk a csibészt. Azonban ha nem jól időzítünk, akkor mi szenvedünk sérülést. Háromszor is el kell találnunk az ellenfelünket, hogy megunja a zaklatásunkat és folytathassuk az italozást. A következő szinten már dinamitot is dobál valaki a kricsmibe. Ha azt találnák ellőni, akkor az egész hely felrobban velünk együtt. Ha nem lőjük szét, és mellénk esik le, akkor a kezünkben lévő piával lelocsolva tudjuk hatástalanítani.

Az első néhány tesztkör után szétszedtem, hogy megtisztogassam, és újjávarázsolva összeszereljem. Alapjában véve jó állapotban volt, csak a résekben, illesztéseknél gyűlt össze a kosz. Szerencsére a kijelzőt ezeknél a típusoknál védi a felnyíló fedél, így ritkán sérülnek vagy karcolódnak meg. A háttér pedig igazi remekmű. Résztelesen kidolgozott és jól visszaadja a western filmek hangulatát. A gombok finoman működnek, a hangja jó erős (a nejem szerint túlzottan is). Milyen szerencse, hogy ki lehet kapcsolni.

Két ceruza elem adja az energiát, kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig. Segít a takarékoskodásban, hogy az OFF gombbal teljesen ki tudjuk kapcsolni a játékot.

A képeket és a négyszeres sebességre gyorsított videót a saját játékomról készítettem.